Egy kis extra,illetve 1-2 hír.:)

Sziasztook^^Azzal a dologgal jövök most,hogy ma későn fogom megírni az új rész,illetve ha társíró nőm besegít akkor hamarabb,viszont.Ez az egyik.Társírónőt kerestem,ki is írtam hát meg találtam.Tóth Liliána kapta meg ezt a helyet és ma veszi fel ezt a helyet.A másik.Azzal a meglepivel jöttem,hogy mivel már a prológus megírásánál megszerkesztettem az összes szereplőt(Lys barátnője,Armin barátnője,később Ken barátnője stb..) ezért most megosztanám veletek.

Hááááát íme^^ :

Kathie - Armin barátnője(később):

 Leyla - Nathaniel barátnője(bridget után).:

 Kelly - Ken barátnője(később):

 Bridget(Castiel ex,Nathaniel barátnője egy ideig):

 Clarissa(Lysander barátnője):

Hát ennyi lenne,és mint mondtam ha Liliána besegít akkor még ma lesz new chapter^^(új rész) :))
Helloo ^^ 
Ui:31-én és 1.-én nem hozok részt,mert nem itthon szilveszterezek^^Szerintem Liliána sem :))
By:Vivien^^(mostantól akár Yumit is írhatok ki,az is én lennék^^)

Mégis csak szép a karácsony..

Mindenki meglepődött..Nem voltam ittas..De valahogy úgy éreztem,hogy ez nem igazi.Ezt csak én erőltetem.Bár visszacsókolt és átölelt,akkor sem volt igazi..Mintha ő nem élvezte volna,vagy egyszerűen..Áh..Nem értem én ezt..Nekem is a barmokat sikerült kifognom.Amikor eltávolodtunk egymástól elmosolyodott..Én hátrafordultam és úgy vettem észre,hogy Bridgetet egyáltalán nem zavarja a dolog.Ennek csak örültem de..Akkor is..Nem volt igazi..Nem érdekel elegem van.Karácsony van!!Fogtam magam és elmentem a fürdőszobámba.Mindenki engem figyelt,én pedig nagyjából nyugodtan felsétáltam a lépcsőn.Nem nagyon foglalkoztam a többiekkel, végül is minek?Egyedül Sophiera néztem rá,amikor  felmentem és elsétáltam mellette..Ő pedig csak ott állt Armin és Alexy között egy pohárral a kezében,szájából kilógott a süti és hát..Szomorúan tekintett rám..Mintha biztatni akart..Felsétáltam,majd egyenesen be a fürdőszobába.Falfehér volt az arcom,és éreztem,hogy valami nincs rendben..Kicsit szédelegtem..Ráfogtam az adrenalinszintemre meg az izgalomra,és kimentem.Ahogy kimentem megszédültem,úgyhogy felkaptam a fürdőszobából a lázmérőt,egy vizes törölközőt és egy pohár vizet,majd bementem a szobámba.Leültem az ágyamra,betettem a lázmérőt,majd a homlokomra a borogatást,hátha csak egy kicsit túlreagáltam a dolgot.Hiába a borogatás,kellőképpen szinte forró lett a jéghideg törölköző,én pedig komolyan kezdtem bepánikolni.A plafont nézve vártam,hogy mikor kezd csipogni a lázmérő..10 kerek perc.......Letelt..Uram Isten..39,7..Ilyen nincs..Nehezen felálltam majd besántikáltam a fürdőszobába,még hideg törölközőért,meg bevettem egy lázcsillapítót,majd bebotorkáltam a szobámba.Vagyis csak akartam volna.De nem..Pont felfele tartott Ken,hogy megnézze,jól vagyok-e.Hát nem vagyok éppen kicsapongó formámban,de javulni fog..Szerintem..Mind 1.
-Ann?-kérdezte,én pedig csak nehezen bólintottam.Ettől a bólintástól is kellőképpen beszédültem,de szerencsére kapaszkodtam.
-Jól vagy..?
-Hát..Ige..Nem..-mondtam sóhajtva.
-Mi történt?-kérdezte,majd besegített a szobába.
-Hát..Feljöttem..A fürdőszobában belenéztem a tükörbe és..Az arcom falfehér volt....-nehezemre esett magyarázni,mert még fekve is forgott velem a világ,és eléggé fáztam..-Aztán csak akkor vettem észre,hogy egy kicsit szédülök is..Elindultam a szobámba de eléggé megszédültem és hát..Vissza siettem felkaptam egy két tárgyat,majd bebaktattam nehezen a szobámba..Borogatás,lázmérő meg egy pohár víz.A lázam magasan van..39,7.Bevettem már egy lázcsillapítót.-mondtam.
-Te..Te csak maradj itt..Szólok a többieknek.-mondta aggódva.
-Ne Ken!!-szóltam utána,de már futott lefele a lépcsőn.
Én csak hallottam,ahogyan még páran sietnek fel a lépcsőn,aztán rájöttem,hogy mindenki elindult felfele.Sophie aggódó tekintetét láttam,majd Castielt ,ahogyan áll az ajtóban..Kedves..Mondhatom..Majd fogtam magam,felálltam,és úgy voltam vele,hogy kibírom .Nem érdekel..Elindultam kifele,elsétáltam nehezen a vörös mellett és megpróbáltam lesétálni a lépcsőn.Aha..Akartam..De nem eléggé,ugyanis elestem az utolsó 3 foknál.Szépet borultam mondhatom,Már nem álltam fel..Feküdtem Ken leszaladt segíteni,és így sikerült talpra állnom.A kezét kedvesen levettem a testemről és elindultam.Persze szédültem,de úgy voltam vele,hogy elmúlhat nem?De akkor meg ennyi.
-Annie!!Ne legyél már hülye!!Ennyit nem ér ez!!-üvöltötte Lysander.
-De igen Lys!!Nekem igen!!-mondtam,majd az utolsó mondatot suttogtam..-Csak..Neki nem..-majd megfordultam és minden tárgya amiben tudtam kapaszkodtam.
Minden csupa hó és latyak..Fujj..Csak szédelegtem az utcán a hidegben és akkor..

*Castiel szemszöge*

Nem tudom mit mondani erre..Tényleg szeret.Chh..Csak hogy én is..Nem értem,hogy mi baja lett ilyen hirtelen,és még játssza a beteget is..Én aztán nem megyek utána..Az sem érdekel,ha útközben belebotlik Bridgetbe.Nem érdekel..Ha hülye és játssza  magát akkor hajrá!Én továbbállok.De velem ne szórakozzon!
-Castiel!-üvöltött oda nekem valaki,
-Nem vagy normális!-szólt Lysander
-Miért?Mert hagytam elmenni?Mert hagytam hogy játssza magát?Mert szeretem?Mert visszacsókoltam?Miért Lysander?MIÉRT???-emeltem fel a hangom.
-Hát..Úgy kb..MINDENÉRT!!-kezdte-Egyáltalán nem játszotta meg magát.Csak úgy szólok.És most ott kint sétál úgy,hogy repkednek a mínuszok,és bármikor összeeshet!!!Csak mert tettél valamit,amit nem vettél észre!-mondta idegesen.
-Na mi?-kérdeztem már kissé kétségbeesetten.
-Azt,hogy nem olyan élvezettel csókoltad,mint ő téged.-mondta megenyhülve.
-Basszus..-kaptam a fejemhez..-De csak mert olyan hirtelen volt!-mondtam.
-Engem ez nem érint,és tudom,hogy utálod ha parancsolgatnak..De fogadj el egy tanácsot tőlem,a legjobb barátodtól..Menj utána,mielőtt összeesik és egy nem kívánatos személy találja meg!Mert akkor már lehet,hogy késő lesz!-mondta,miközben a vállamra tette a kezét,majd besétált.
És tudtam,hogy igaza van mindenbe.Ha Lysander nem lenne,én nem is tudom mit csinálnék..Indulnom kell..Fogtam magam és beszaladtam a házba,felkaptam a bakancsom és futottam ahogy csak bírtam.De nem találtam sehol.Elmentem az összes szomszédos utcába,elmentem a boltokhoz,bementem még a rendelőbe is,de nem volt sehol..Leültem egy padra,és azon gondolkodtam,hogy most merre lehet..5 perc kemény gondolkodás után rájöttem..A park!!Felugrottam a padról és futottam a park annak az eldugott zugába ahová elvittem magammal Annie-t.Félúton találtam meg..Az úton feküdt..

*Annie szemszöge*

Amikor kinyitottam a szememet nem otthon voltam,hanem egy idegen lakásban.Hallottam 2 férfi hangot beszélni,az egyik nagyon ismerős volt.Feljebb ültem,és körbenéztem a sötét szobában.Az ajtó résnyire volt kinyitva,és beszűrődött a fény.A szobában volt egy íróasztal,egy vörös gitár egy fekete szekrény plakátokkal,és egy fekete ruhás szekrény,azon egy éjjeli lámpával.Meg még TV és sorolhatnám..Folyamatosan a résen néztem ki,és egy fekete gatyás bőrdzsekis valaki jött az ajtó fele..Ez Castiel..Ilyen nincs..A vörös lakásában vagyok..És benyitott..
-Oh..-csak ennyit mondott,én pedig elfordítottam a fejemet és dühösen meredtem a földre..
Most kellőképpen haragszom rá..Futni hagyott,elengedett,nem törődött velem,pedig visszacsókolt..Nem érdekel..Szemét volt..
-Doktor..Felkelt.-nézett hátra,majd felkapcsolta a villanyt.A fal színe világosszürke volt,keverve egy kevéske pirossal.
Belépett egy öregember és közelebb jött.
-Mire emlékszik?-kérdezte tőlem.
-Hát..-néztem a vörösre-Arra,hogy otthon 39,7 volt a lázam,bevetten egy lázcsillapítót,feljöttek a többiek,én valamin felhúztam magamat..Nem szeretném mondani,hogy min..Ezek után felálltam,és elindultam,de 3 lépcsőfokot zuhantam,mert elestem a lépcsőn,majd Ken segített fel,én pedig kimentem a házból.Lassan és nagyon szédülve sétáltam a park felé,és egyvalamin gondolkoztam,majd összeestem és innentől üres..
-Értem.Nos..A fiatalember itt mellettem,azt állítja,hogy itt estél össze,amikor valami olyat ettél,amire allergiás vagy.-mondta,én pedig nagyon ideges lettem,és a vörösre néztem.
-Te egyszerűen nem vagy normális!!!!Doktor úr..A fiatalember itt mellettem,erős agysérülésben szenved és őt kéne kivizsgáltatni..-mondtam idegesen.-Velem azt történt amit az imént említettem.Egy cseppet sem más!-jelentettem ki,a vörös pedig fejbe vágta magát.
-Értem,nos akkor had vizsgáljam meg.
-Hát nem bánom..-néztem oldalra haragos fejjel és szinte motyogtam..
-Hogy mondja?
-Hát nem bánom..-ismételtem meg kb egy negyed fokkal jobban.
-Aha..
A doktor vagy ki odajött hozzám,és elkezdett vizsgálgatni..Torkom,pulzusom,fülem(?????),orrom stb..Aztán meg akarta hallgatni a szívverésemet is..
-Kérem,hogy húzza fel a pólóját.-mondta.Castiel pedig ott állt a doktor mellett,eddig is és most se tágított..
-Ezt te sem gondolom komolyan..?-húztam fel a fél szemöldökömet.
-Tedd amit a doktorbácsi kér.-vigyorgott féloldalasan.
-Tudod mikor,amíg te is nézed.Fordulj el!-jelentettem ki idegesen.
-Jóó.-morogta,majd elfordult.
Én még egyszer rányújtottam a nyelvem,a doki meg tuti hülyének nézett minket..Gimnazisták vagyunk és így viselkedünk..Aha..Idióták vagyunk.Ez nem kétség..Miután a doki megvizsgált és én lehúztam a pólómat..Természetesen..Castiel vissza fordulhatott.A doki azt mondta,hogy túlságosan is felizgattam magam,de ez csak rátett egy lapáttal arra,hogy súlyosabb mandula gyulladásom van.Juhhhéé..Már megint..ˇˇFelírt egy antibiotikumot.Megint.El kell majd menni megvenni..Megint..Nagyon rossz íze lesz,vagy túl édes.Megint..Utálni fogom és egy örökkévalóságnak fog tűnni mire kigyógyulok belőle..Megint..Hallottam,hogy a vörös elköszön a dokitól,és kiengedi az ajtón.Rám tört a pánik..Kettesben,az ő szobájában..Basszus..De utálom ezeket az érzéseket><..
-Jól vagy?-kérdezte aggódó tekintettel.
-Ja.-válaszoltam simán.
-Elmenjek megvenni a gyógyszer?
-Ne.
-Hozzak inni?
-Ne.
-Esetleg valami kaját?
-Ne.
-Hozzak valamit?
-Ne.
-De bőbeszédűek vagyunk.-mondta.
-Ja.-vágtam rá,majd bedőltem az ágyába.
Lehet,hogy itt vagyok,de még haragszom rá.Jó,mondjuk nem ezért bújtam vissza az ágyába,hanem mert ez az ő ágya,meg mert zavarban  vagyok.Nem tudom,hogy csak zavarta e hogy itt vagyok,vagy észrevette rajtam de felsóhajtott.
-Nem kéne megbeszélnünk a történteket?
-Nem.-vágtam rá egyből.
-Már pedig meg fogjuk!Itt és most!Akár akarod,akár nem!!!
-Jó..-morogtam.
-Lysander azt mondta,hogy olyat tettem,amit magam sem vettem észre..Mi az?
Elpirultam..Nem akartam megmondani neki..Csak elfordítottam a fejem,és eléggé durcás fejet vághattam.
-Elmondod?-kérdezte
-Na jó..Volt ez a Bridgetes dolog..Eléggé felkavaró volt..Meg az is,amikor simán utána mentél volna..Aztán,amikor nálam voltunk és...Hát az se volt valami álom..-mondtam zavartan,de még mindig az ablakon kinézve.
-Értem..-mondta.
-Te tényleg ennyire nem élvezted?Te tényleg..Nem érzel irántam semmi komolyat?-kérdeztem,ámbár már a földet pásztáztam..Ő pedig csak sóhajtott..
-Figyelj..A volt barátnőim mind rámenősek voltak meg..Hát eléggé..Érted nem?És most hogy eléggé komoly érzelmeket kavarsz fel bennem és táplálok irántad,így eléggé nehéz nekem..Nem vagyok hozzászokva ahhoz,hogy kevésbé rámenős,inkább kissé kedvesebb lánynak udvaroljak..De te pont ilyen vagy,és fogalmam sincs,hogy mi lenne neked jó,minek örülnék,vagy hogy egyáltalán akik viselkedésre ilyenek,hogyan kezelik a helyzetet..Ezért volt minden olyan kusza..De egy biztos..Hogy az eddigi barátnőim a közeledbe sem érnek sem most,sem máskor.És nálad jobban őket nem szerettem..-mondta,majd odaült mellém.
Én csendben hallgattam és le nem vettem volna a szemem a fekete szőnyegről..Amúgy ige.,mintha olyan gyönyörű lenne,amúgy tényleg az..Lehet én is veszek hasonlót majd..Mind 1.Elmosolyodtam,és észrevette.Hagytam hogy észre vegye,mert az a mosoly miatta jelent meg az eddig kételyekkel teli arcomon.Megfogta a kezem,és ujjait rákulcsolta az enyémekre,közben átkarolt..
-Fontos vagy nekem..-mondta.-És nekem nincs sok ember ezen a listámon..-suttogta,majd felhívta Lysandert,hogy elintézte a dolgokat,és hogy ugorjon át hozzá,és hozzon magával a szekrényemből tiszta cuccokat,de ne ő kutasson,hanem inkább Clarissa..Nehogy már az alsóneműimet fogdossa.Aztán kb 10 perc alatt megjelent Lysander és Clarissa.Átadták a cuccokat és elmentek.Illetve,amikor megjöttek,hallottam,hogy hoztak egy könyvet is,ami ott volt az ágyamon.Igen azt a könyvet olvasom most.Nagyon tetszik..A címe pedig Stephen King - Carrie. Késő este volt már,én pedig fáradt..A kezembe vettem a könyvet és olvastam..Közben Castiel mögém ült és átkarolt..Úgy látszik..Mégis szép karácsonyom lett..

Ezt nem hiszem el..

Csak néztem,ahogyan a tekintetével már megfojtott és megnyúzott..Esetleg átadott a varjúknak..Sorolhatnám..A vörös pedig..Csalódott lettem..Odament a lányhoz és magyarázkodni kezdett neki..Mindent mondott össze vissza,csak azt nem vallotta be neki,hogy az előbb nem tolt el magától,hanem visszaölelt,hogy ő hozott ebbe a parkba,hogy ő kért,hogy nézzek rá és ne forduljak el..Semmit se mondott el,csak hogy én voltam aki rámászott, és hogy én rángattam a parkba..Én pedig hirtelen lettem dühös,csalódott és..Az nem fejezhető ki szavakkal amit akkor átéreztem..Fogtam magam és szépen elsétáltam Castiel mellet,közben meglöktem nem gyengén a vállát,majd megfordultam,és széttártam a karjaimat..
-Áh..Remélem most boldog vagy!
Majd fogtam magam és zsebre tett kézzel elsétáltam..Szépen esik a hó..Holnap pedig karácsony..A csalódáson elmúlt..Belegondoltam,hogy ezek után,már nem tudom elképzelni,hogy szerethetne..Fájt,de ez is csak egy érzés nem?Elfog múlni..Vagy nem?Ezen gondolkozva,észre sem vettem hogy patakokban folynak a könnyeim.Ezen pedig,csak elmosolyodtam.Hihetetlen hogy ki tudok kelni magamból azért,mert a vörös így átvágott.Már majdnem otthon voltam,amikor valaki megfordított.
-Héj..-nézett rám lihegve Ken..Ezek szerint futott..Ez kedves gesztus..-Mi történt?-nézett rám aggódó tekintettel
-Nem semmi..Nem fontos..-mosolyogtam,majd letöröltem az arcom,és elnevettem magam.Csak én vagyok ennyire szerencsétlen karácsony előtt egy nappal nem?
-Ha nem lenne fontos,most nem lennél ennyire kiakadva..Mert te ritkán sírsz..
-Csak..Csak ő..Életemben először vagyok szerelmes,és most még is azt kívánom bárcsak apáca lennék..Bárcsak nem ismertem volna meg.Bárcsak ne szerettem volna meg..Tudod mit?Bá..-hirtelen kiakadtam..Túl nagy volt az adrenalin szintem,és a mai napon eléggé kiborultam..Elkiabáltam magam..
-BÁRCSAK NE JÖTTEM VOLNA EL!!!-majd Kenre néztem.Csalódottnak tűnt.
-Nyugi Ann..Ha nem jöttél volna ide,akkor még mindig a szüleid vitáját hallgatnád,akkor nem találkoztunk volna..Nem ismernéd Sophiet.Olyan sok boldogságot kaptál tőlünk mióta ideköltöztél nem?Ne bánd meg csak egy barom miatt..Gondolkodj rendesen..Castiel egy barom..Nem érdemel meg téged..És te is ezerszer jobbat érdemelsz nála.-mosolyodott el.Én pedig átöleltem,ahogy csak bírtam.És azt hiszem erre volt most szükségem.Megkértem,hogy aludjon nálam,és készüljön úgy,hogy másnap estig maradjon,mivel a karácsonyi partit tartjuk nálam.Ő pedig csak erőtlenül rábólintott..És akkor megláttam a vöröst közeledni.Lehajtott fejjel baktatott felém,majd amikor odaért hozzánk,felnézett rám.Láttam hogy aggódik..De nem érdekelt.
-Ann..-én pedig csak fogtam magamat és megfordultam..Hála az égnek észrevettem,hogy már a házam előtt állok,úgyhogy besiettem,Ken pedig jött utánam.Még egyszer visszanéztem,a vörös pedig csak lehajtotta a fejét..Nem érdekelt.Ott abban a pillanatban ő számomra csak egy..Olyan ember volt aki átvágott..De a fenébe is!Én szeretem!!Nem érdekel..Holnap karácsony nem?Akkor meg mit búslakodom?Inkább utána mint holnap.Márpedig ünnepek alatt nem fogok miatta bőgni és 7 db százas zsepit elhasználni!Az ráér később is!Kennel sokat hülyültünk,eléggé fel tudott vidítani.Aztán amikor felálltunk a fotelből és elfordult,hogy lehajoljon a távirányítóért,én pedig fejbe vágtam.Mintha ez tökre természetes lenne.
-Ann!Ezért még kapsz!-majd felállt és láttam rajta,hogy most futni kéne.Helyette pedig felkaptam egy lepedőt,gyorsan rátettem a fejére és ráugrottam a hátára.Szegény folyamatosan kapálódzott és nem tudott mit csinálni.Majd nagy megoldotta,mivel pofára estünk,mert a nyomorék megbotlott a..Igen..A távirányítóban..Én sikeresen fölé kerültem..Ő pedig csak engem bámult..Én pedig csak nevettem,folyamatosan..Ő elpirulva félrenézett én pedig nevetve leszálltam róla.Átkapcsoltam a music chanellre és éppen régebbi számokat adott.Alice Coopertől ment a Poison.Az egyik kedvencem!El is kezdtem rá táncikálni,Ken pedig csak mosolyogva nézett engem.

*Castiel szemszöge*

Ezt ő nem érti..Nem fogja engedni,hogy elmondjam neki..Pedig nem úgy van ahogyan gondolja..Ő csak..Egy régi barát,aki többet akar a kelleténél,pedig nekem már nem kell..És amikor odaért,én hülye magyarázkodtam,pedig felesleges volt.Elmondtam már neki,hogy hagyjon,meg hogy számomra ő csak egy lány a sok közül,de nem fogja fel..Most pedig végleg elküldtem..Engem nem fog érdekelni..Megvárom a reggelt,ha kell itt alszom a házuk előtt..Ja..Csak Ann háza..Ken is bent van..Ő minden bizonnyal nem értené meg,ha elvenném tőle Ann-t,de amikor régen leírta nekem hogy milyen,akkor nem hittem volna,hogy ilyen gyönyörű,kedves és pont az én ideálom..Pedig szeretem..De ezt most elég jól elszúrtam..Gondoltam benézek az ablakon.Hangos ez a zaj,aztán mikor benéztem az ablakon,Ann pont táncolt méghozzá az egyik kedvenc számomra.Elmosolyodtam és csak őt figyeltem.A számot végig táncoltam,én pedig nem bírtam mosolyogva elnevettem magamat,majd megláttam Kent,amint mosolyogva figyeli Ann-t ahogyan táncol..Még mindig szereti..Észrevett..Basszus...

*Ann szemszöge*


-Imádom!Imádom ezt a számoot!!-mondtam a szám végén,majd ugrottam egy nagyot.
-Castiel..-mondta Ken,és pedig arra néztem amerre ő.Castiel a ház előtt állt,és benézett az ablakon.Egyből elvörösödtem..Végignézte ahogyan táncolok?Rém ciki..Ennyire szerencsétlen is csak én lehetek..
-Menjünk most már aludni.Holnap még a közértbe is el kell menni bevásárolni.-mondtam,majd elindultam fel a lépcsőn.
-Hát jó.
-Hogy alszunk?-kérdeztem
-Nekem mindegy.
-Rendben,akkor,mivel 1 ágy vagy + 3 hálózsák alhatunk együtt.-mondtam-Régen is mindig úgy aludtunk.-mosolyogtam.
-Igen.mosolygott
Felmentünk,majd bementem fürödni.Mint mindig,most is 1 óra 15 percet töltöttem bent csak azzal,hogy egy helyben úgymond "lubickoltam" a vízben..Olyan jó érzés a vízben ülve semmit se csinálni..Nem?Na mind 1.Felöltöztem a szürke pizsimbe amin 2 kis Szív van.Tök aranyos.Szerintem..Nem lényeg.Ezután kimentem a fürdőszobából,és Ken szúrós tekintetével találtam magam szembe.
-Mehetsz.-mondtam.
-Legközelebb,ha kérhetem kevesebb ideig foglald el a fürdőszobát.-jelentette ki kissé idegesen.
-Most mit vagy úgy oda?Az én házam,az én fürdőszobám.Addig vagyok bent amíg akarok!
-Jó,de én is le szeretnék fürödni.Még ma.
-Hajrá-mondtam,majd befeküdtem a pihe-puha ágyacskámba és bekapcsoltam a tévémet.Átkapcsoltam az Animaxra.Lehet,hogy sokak szerint gyerekes,de én szeretem!Arra lettem figyelmes,hogy az ablakot dobálják..Odamentem,kinyitottam és kihajoltam.Ha egy másodperccel hamarabb hajolok ki,pont engem talált volna el az a kő,vagy kavics..Mind 1.
-Mi..A..Fenét..CSINÁLSZ??-üvöltöttem a vörösre.
-Csak hallgass meg Ann!
-Nem!Most pedig igazán nem bánnám ha nem próbálnád meg betörni az ablakomat,és hagynál engem ALUDNI!-mondtam idegesen.
-Nem megyek haza amíg meg nem hallgatsz!
-Akkor itt ülhetsz reggelig!-mondtam durcásan.
-Itt is fogok!
-Makacs vagy!
-Tudom.-mosolyodott el.
-Akkor sem megyek le,és nem hallgatlak meg.Ne legyél elszállva magadtól!-jelentettem ki,és amúgy is..Ha ő lehet makacs,akkor én is!
-Reggel várlak!
-Hajrá!-böktem oda,majd könnyedén becsuktam az ablakot és visszadőltem az ágyamba.Nem érdekelt.Mire ezt mind megtettem,addigra Ken pont végzett.Én csak morcosan feküdtem az ágyamban,és néztem tovább a TV-t.Ken is befeküdt mellém,és kapcsolgatni kezdte a csatornákat.
-Hé!Naa!Pont az Inuyasha ment..-szomorkodtam.
-Engem meg pont nem érdekelt.-jelentette ki vigyorogva,s végül a TV2-őn állapodott meg.A Smaragd Románca ment,ami alapjába véve egy nagyon jó film,de engem éppen nem érdekelt,úgyhogy könnyen bealudtam rajta.

*Másnap*

Reggel Ken mellkasán ébredtem.Komótosan felkeltem az ágyból,elmentem fogat mosni,majd felöltöztem és írtam Kennek,hogy elmentem a közértbe.Akármennyire is haragudtam a vörösre,most mégis megsajnáltam,ahogy az ablakon kinézve megláttam,ahogyan a kerítésnek dőlve alszik.Gondolkodás nélkül felkaptam a legvastagabb pokrócomat,és leszaladtam.Amikor kiértem ráterítettem Castielre a pokrócomat és mosolyogva néztem ahogyan alszik.Nem hazudott,tényleg megvárta a reggelt.Ahogyan őt néztem,pont felkelt és rám nézett.Egyből elvörösödtem,és úgy tettem,mintha olyan nagyon sietős dolgom lenne.Elkezdtem szapora léptekkel menni a bolt felé.
-Ann..Várj!-kiáltott utánam.
Engem nem érdekelt.Ez de ciki..Még gyorsabbra vettem a lépteket,már szinte futottam,de mégsem.Miközben bevásároltam végig Castielen járt az eszem.Meg vettem mindent ami kelleni fog karácsonyra,és a partyra majd elindultam hazafele.Ennyire még sohasem kattogott valamin az agyam.Csak a vörös járt a fejemben..Hihetetlen..Nem hittem volna,hogy egyszer ennyire meg fogok szeretni valakit..Amikor visszaértem a házamhoz,Castiel ott várt rám,már nem ült,hanem állt és ott fogta a pokrócomat a kezében.Én pedig azonnal elvörösödtem..
-Ann..-kezdte
-Hol van?-kérdezte neki pedig leesett miről beszélek.
-Elküldtem..
-Miért?
-Mert rájöttem,hogy hülye vagyok.
-Aha.-mondtam.
-Tényleg..Ő csak egy volt barátnőm.Hidd el,nem akarok tőle semmit!
-Aha..-vágtam rá.
-Ann..
-Miért nekem magyarázkodsz?-kérdeztem.
-Mert közel állsz hozzám.Közelebb mint ő.-válaszoltam.
-Aha.-vontam fel a fél szemöldökömet.
-Ha nem lennél fontos a számomra,most szerinted itt állnék,és végigültem volna egy téli éjszakát a házad előtt?-kérdezte kétségbeesetten.
Sóhajtottam,egyrészt mert igaza volt,másrészt pedig mert szeretem én nem tudok rá annyira haragudni,mint amennyire elhitetem magammal..Szerintem az eddiginél is vörösebbre váltott az arcom,amit ha megkérdezné azzal indokolnám,hogy hideg van.Behívtam..Főztem neki egy forró kávét,majd csináltam 5 szendvicset.2 őt a vörösnek,2 őt Kennek és 1 et nekem..Nem vagyok annyira éhes,de ma még nem ettem semmit se..Mikor kész lettem elé tettem.Kennel a szendvicseinket az asztalra tettem és megálltam a pultnál karba tett kézzel.Egyszer csak , amikor kinéztem az ablakon..Azt láttam meg,hogy a lány,aki tegnap még Castiel mellett volt,mikor én elmentem onnan,most Nataniellel sétál el a házunk előtt..Egyből odasiettem az ablakhoz és kinyitottam.Eléggé megrázó lehetne ezt a vörösnek látnia..De nem érdekelt.Úgy gondoltam,hogy akármennyire is fájhat a reakciója..Tudnia kell..
-Öhmm..Castiel..-kezdtem.
-Mi az?-nézett rám.
-Hát..Hogy is hívják azt a lányt?
-Bridget.-vágta rá.
-Aha.Tök mindegy,de az már nem hiszem,hogy éppen Nataniellel sétálgat..-mondtam,miközben végig őket figyeltem.
-Mi van?-nézett rám hülyén,és odasietett az ablakhoz.-Ezt nem hiszem el..-kezdte..Én pedig csak lehajtottam a fejemet,és visszamentem a pulthoz.Castiel pillanatok alatt felkapta a kabátját,és már a cipőjét kezdte volna venni,amikor észre vette,hogy a kávéját a hűtőbe teszem és elindulok felfele.
-Ann..-kezdte,és levetkőzött..-Bocsánat..
Ezek után fogta magát,kivette a hűtőből a kávéját,visszaült az asztalhoz és folytatta a reggelizést..Én csak a lépcsőn álltam,nekidőlve a falnak,és mosolyogtam.
-Azért..Remélem nem leszel beteg..-motyogtam zavartan.Ő pedig csak elmosolyodott..
Ken éppen lesétált és eléggé meglepődött..Mielőtt bármelyikőjük megszólalhatott volna,én kezdeményeztem.
-Ugye avval tisztában vagytok,hogy ma karácsony vagy,és nem vagyok hajlandó eltűrni semmilyen vitát se.Az ünnepek alatt!-jelentettem ki.
-Jó..-sóhajtott Ken.
-Fegyverszünet?-morogta Castiel.
-Ja-biccentett vissza Ken.
-Örülök neki..-humorizált a vörös,én pedig idegesen meredtem rá.Asszem vette az adást..Gyorsan telt az idő.Én megcsináltam a kaját,hogy mindenkinek legyen mit ennie,és kikészítettem az asztalra,aztán elővettem a nasikat és azokat is kitettem,de azok a pultra kerültek.Elővettem az üdítőket is,és letettem egy nagy tálcára a pultra,a nasik mellé.Mikor elkészültem elégedetten bólintottam és ránéztem a faliórámra.Hűűű.Már 5 óra van.Szerencsére mindenkinek szereztem ajándékot akik jönnek.Azoknak is,akiket nem ismerek.Éppen,hogy leültem a díványra csengettek.Szép lassan,a szép karácsonyra vásárolt ruhámban kinyitottam az ajtót.Egyszer egy évben én is vehetek fel vidámat nem?
-Sziasztok!-mosolyogtam.
-Szia Ann!-köszöntek Arminék.
-Mindent megtaláltok amit kell,ott a pulton.Vacsora,majd ha mindenki megjött.-mosolyogtam.
-Látom,mindent jól megszerveztél-mosolygott Sophie.
-Uhum^^-bólogattam.
Megint csengettek..Most Lys jött meg egy lánnyal,mögöttük Ken és Nataniel meg....Bridget..
-Uhmm..Sziasztok..-köszöntem.
A lány furcsa módon nem nézett rám szúrós szemekkel,csak mosolygott..Furcsa volt..De most nem is féltem vagy ilyesmi..Karácsony hatása..Mind 1.Szép lassan mindenki megjött..Csak ő nem..Mindenki beszélgetett,és már éhesek voltunk,amikor is csengettek.
-Végre,hogy megérkeztél!-néztem rá,ő pedig csak mosolygott.
-Gyönyörű vagy..-nézett rajtam végig.
-Kö..Köszönöm..-pirultam el szerintem..Ennyire zavarban még aligha voltam,ő pedig csak felnevetett..
-Nagyon vicces..-morogtam.
-Igen..Az..-mosolygott,majd átkarolt,és úgy mentünk vissza a többiekhez..Mindenki mosolyogva nézett minket.Az a bizonyos Bridget is.Remélem őszinte mosoly..
-Úúúú ha már úgyis mindenki itt van akkor talán..-kezdte Sophie.
-Igen,jöhet az ajándékozás..-mondtam mosolyogva.
-Ki kezd?-kérdezte Armin.
-Kezdjen Sophie,úgyis ő várta a legjobban.-mosolygott Alexy,Sophie pedig elpirult.
Sophie mindenkihez odasétált és átadta az ajándékot.Én egy gyönyörű fejhallgatót kaptam.Fekete sima és nagyon tetszik.Imádom*-*.Aztán Armin és Alexy adta át az ajándékokat.Armintól egy psp-t kaptam..Alexytől pedig egy..Khm..Kiskutyát.
-E-ez komoly?-kérdeztem Alexyt,felé tartva a kutyust.
-Igen!-nevetett fel.-Nem aranyos?
-De igen,és imádom!!-kezdtem egy simogatni.Sok bajom lesz még a cuccok beszerzésével.
-Nyugi be van oltatva.-mosolygott Armin.
-Oké.-mosolyogtam.
Eztuán pedig Ken adta át mindenkinek az ajándékot.Én egy karkötőt kaptam.Semmi giccs nem volt rajta.Egy egyszerű fekete bőr karkötő a nevemmel.Imádtam..Lystől egy gyűrűt.Igazi ezüst^^.A lánytől aki vele jött pedig egy plüsst.Tökre cukii.Nataniel és Bridget együtt adtak ajándékot.Egy gyönyörű fekete strasszkővel kirakott karórát kaptam.
-Ez de szép.-ámuldoztam.
-Én választottam,Nataniel pedig megvette.-mosolygott a lány.
-Köszönöm.-mosolyogtam vissza.
Lehet,hogy csak álca,de kedves..Volt valami lány is,azt hiszem Rosa volt a neve,de nagyon aranyosnak tűnik,tőle egy szép díszt kaptam.Egy gyönyörű falra való legyező.Hatalmas nagy.Imádom..Violettától egy gyönyörű festményt kaptam.Hiába ő egy művész.Én pedig Sophiénak egy gyönyörű színekkel összetett ünneplőt vettem,Natanielnek,egy új nyakkendőt meg mappákat,irattartót,Bridgetnek egy vörös hajpántot,meg egy rózsás nyakláncot,Arminnak,egy játékot a psp-be,Alexynak is neki való színes,sőt nagyon színes ruhákat,Lysnek egy viktoriánus kesztyűt,A barátnőjének vagy kijének akit egyébként Clarissa-nak hívnak egy viktoriánus magassarkút,Vi-nek egy olajfesték készletet álvánnyal,Rosa-nak pedig egy gyönyörű nyakláncot és egy óriásmacit amit addig ölelget ameddig akar,én tuti azon aludnék.Castielnek egy sálat és egy kutyaruhát(tudom hogy van kutyája:33 mondjuk nm kicsi méretet kellett keresnem :DD De meglett.+ egy bőrdzsekit.Örült neki.Mindenki örült az ajándékának.Castiel elhatározta,hogy ő adja oda utolsónak az ajándékomat,és így is tett.
-Ezt pedig tőlem kapod..-adta át a dobozt a kezében.
-Köszönöm.-de nem engedte,hogy kinyissam,ő nyitotta ki.Két nyaklánc volt benne,de nem akármilyen..Szív alakú és össze lehetett tenni,mert mágneses..El volt felezve az írás.Egyik fele ezen másik azon volt.Egyik már az ő nyakába lógott..Az enyémre csak annyi volt írva,hogy..For..Az övére pedig: Ever..Szépen a nyakamba tette,és mindenki mosolyogva figyelte a jelenetet én pedig tökre elpirultam..Amikor feltette arrébb kellett tennem a hajam,mert ki volt vasalva,és úgy eléggé hosszú.Ezután mindenki leült az asztalhoz enni.Mindenkinek szedtem,már aki lusta volt,aztán leültem,és én is vacsoráztam.Utána táncoltunk egy kicsit,ez az idő alatt én táncoltam Arminnal,Nattal,Lyssel csak vele nem..A végén ő is felkért én pedig pirulva mentem vele táncolni.Örültem hogy vele is táncolhatok..Aztán a templomot hallottuk.Az óra éjfélt ütött.Én pedig felkaptam a díszt amit akkor ott megpillantottam,és olyat tettem,amit féltem,hogy később megbánhatok.De akkor nem bántam meg.Megcsókoltam..

-

Szeretem..Vajon ő is?

Sajnálom,hogy rövidre sikeredett,de sok a dolgom most a karácsony miatt,holnap még több lesz,de hosszabbat próbálok írni..Most viszont így sikeredett.Remélem tetszik.Aki kommentel,vagy ír nekem facebookon és elküldi a karakterét,karácsony alkalmából bekerülhet.Írja meg milyen névvel és beleírom.Köszönöm hogy figyeltetek.Kellemes ünnepeket! :)) És jó olvasást! :))

-Hát én..-kezdte
-Hát te?-néztem rá.
-Hát én csak jöttem..-nézett félre-Bocsánatot kérni..
-És?
-És hogy meg akartam szabni,kivel barátkozz..
-És?
-Hogy azt hittem nem lesz rád az..Jó hatással..-mondta..
-És?-néztem rá megenyhülve,és mosolyogva.
-És sajnálok mindent..
-El van nézve!-kacsintottam rá.
-Öhm..Esetleg..-nézett be.
-Ja igen..Persze.Gyere csak be..-álltam félre ,hogy beférjen az ajtón,ő pedig besétált.
-Oh.Szia Sophie!-köszönt neki Ken,Sophie pedig csak vidáman integetett.
-A másik amiért jöttem..Arra gondoltam,hogy tartok egy karácsonyi bulit..Mivel én is egyedül lakom meg te is,de a te házad nagyobb meg szebb,itt jobban elférnénk.Itt lenne a karácsony,és mindenki venne minden meghívottnak ajándékot.-mondta mosolyogva.
-Hűű.Ez tök jó ötlet-tapsolt Sophie,én pedig mosolyogva figyeltem Kennel együtt.
-Hát jó,de kik jönnek?-kérdeztem.
-Hát akiket te,Sophie és én meghívok.-mondta egyszerűen..
-Oké.-mondtam.
Ezután sokáig hülyültünk.De leginkább beszélgettünk.Kiderült,hogy van egy lány,aki bejön Kennek..Kíváncsi vagyok,vajon miért nem mondja el nekem..Aztán kérdezz feleleteztünk..Sophie elmondta Kennek is , hogy Alexy jön be neki,csak semmi esélye..Én jöttem..
-Ken.-jelentettem ki.
-Ne kímélj..-sóhajtotta.
-Ki tetszik neked?-kérdeztem
-Miért érdekel.-vágta szó szerint egyből rá.Én pedig meglepődtem.Sosem volt még velem ilyen közömbös..
-Ki kérdez te vagy én?-tettem csípőre a kezem törökülésben.
-Te..
-Na.Szóval?-kérdeztem.
-Hát öhmm..-láttam hogy gondolkozik,majd kibökte.-Jó..Elmondom,de ígérd meg hogy nem szólsz bele..
-Jó..-húztam el a számat..
-Nem ismeritek.Nemrég ismertem meg,a parkban..-de én láttam hogy hazudik..Kiskorom óta az egyik legjobb barátom..Ne nekem akarjon már hazudni..
-Hát jó.Te jössz.-vontam meg a vállam.Ő is eléggé ismer,biztos hogy észrevette rajtam hogy egy szavát se hiszem..Igen még azt az öhmm..-t se.
-Annie.
-Százszor mondtam hogy Ann!A te szádból az Annie-t hallani a legfurcsább! Hisz te kezdtél becézgetni!Ann!Érted?Ann!!
-Jó,jó felfogtam!-tette fel mind két kezét..-És neked ki tetszik?
-Nekem?Hát..Nem is tudom..-mondtam.
-Én tudom.-mondta Sophie..-Csak még nem akarod elfogadni,ami teljesen normális..-mondta
-Ki?-néztem rá ijedten,bár sejtettem mi lesz a válasza,és nem tévedtem..Csakhogy..Bár akkor még nem tudtam,de az igazat mondta..
-Hát..Castiel..-mondta ki,majd rám mosolygott,és igen,én a földet néztem több okból..Egy:Mert igaza van,Kettő: mert hamarabb rájött mint én magam,Három:Ken felállt és kiment.Már kezd összeállni a kép.
-Mégis hová mész?-kérdeztem utána rohanva.
-Haza...-mondta-Kaptam egy sms-t hogy menjek haza.
-De hát egyedül laksz,és meg se nézted a telefonodat.
-De,csak te a földet nézted..És anyám átjött.-jelentette ki eléggé hűvösen és ridegen.Kirázott a hideg tőle..
-Ja..-ránéztem,ő csak ridegen végignézett rajtam,mire én fogtam magam megfordultam,.és visszasiettem Sophiehoz.
-Na mi volt?
-Áh semmi..Megint havibajos..-legyintettem,majd filmet néztünk.
-Értem.-nézett furán Sophie,majd mikor vége lett a filmnek.Elé unalmas volt,végig fárasztott..Felmentünk facebookra..Azt vettük észre,hogy fent van Alexy.Én mutogattam Sophienak ő pedig lehajtotta a fejét.Én pedig habozás nélkül ráírtam.
 Ann :Szia.
   Alexy:Szia Ann . :) Hogy vagy?
 Ann:Jól.Ti? :)
   Alexy:Jól.Hallom nálatok alszik So.-So?Szóval becézi?De ari!Gondoltam magamban
 Ann:Igen jól hallottad. :))
   Alexy:Üdvözlöm.:))Nem jöttök ki egy kicsit?5 perc és ott vagyunk.
 Ann:Oh.Hát jó,de már késő van,nem maradunk sokáig.
   Alexy:Oké :DD
Ann kijelentkezett
Szóltam Sophienak,hogy vegye a cipőjét és a kabátját,mert kimegyünk.Elég hamar elkészültünk,és lesiettünk.Persze,hogy ők már ott voltak,mivel Alexy azt írta,hogy 5 perc.Hoztak magukkal még valakit..Aki nem más volt mint...A vörös..
-Mit keres itt a vörös?-lepődtem meg.
-Vörös?-nevetett fel-Ez tetszik.-mosolygott rám a vörös,én pedig félrenéztem és elpirultam.Ő pedig észrevette..
-Mi az?-kérdezte.
-S..Semmi.Mi lenne?-kérdeztem kicsit dadogva vissza,de még mindig nem a szemébe nézve..Nem hiszem el..Én tényleg szeretem..De még csak pár napja ismerem..Sophie láthatóan észrevette a zavaromat,oda is jött..
-Hé Castiel.-mosolygott rá kedvesen.
-Mond.-nézett rá a vörös.
-Annel szeretnénk meghívni téged a holnapi karácsonyi bulinkra.-mosolygott
-Tényleg?-nézett rám,én pedig nagy nehezen a szemébe néztem.
-Hát..Valami olyasmi.-motyogtam,ő pedig elnevette magát.
-Elrabolom kicsit Ann-et oké?-nézett a többiekre kérdőn.
-Jó vidd csak.-biccentett Armin, Sophie kicsit zavarban volt de azért rám kacsintott,hogy menjek csak.
-De,ti is meg vagytok hívva ám a bulimra!-néztem vissza a többiekhez.
-Okés!-kiáltotta Alexy.
Amikor visszafordultam eléggé furcsa dolog történt.Még most is elvörösödöm mikor belegondolok,de..A vörös rákulcsolta ujjait  az enyémre,majd rám nézett,hogy mit szólok ehhez.Én pedig csak oldalra fordítottam a fejemet,és égtem..Éreztem,hogy figyel,majd elmosolyodott.Ebben biztos vagyok.Puszta megérzés..A sötétben gyönyörű volt a város..Minden ki volt világítva,és fel volt díszítve.Azt vettem észre,hogy valami ráesik az orromra.Egy hópehely!Végre esik a hó..Holnap pedig karácsony..Fehér karácsonyunk lesz,gondoltam magamban,majd arra lettem figyelmes,hogy odaértünk a park egy eldugott részéhez.Szép volt..Pedig csak átsétáltunk pár bokron,és bementünk egy erdőszerűséghez.Nem volt ott más,csak egy kiégett lámpa,és amellett egy pad.Sötét volt,de csodálatosan szép,mert körbe világította a város különböző helyeiről beszűrődő fény.Leültünk a padra,én pedig még mindig égtem.Magamon éreztem a tekintetét,majd hallotta,hogy sóhajtott..Egyből odakaptam a tekintetem,ő pedig felnevetett.
-Tudtam,hogy idenézel.-mosolygott.
-Haha,nagyon vicces.-húztam el a számat,majd elkaptam a tekintetem,ő pedig csak visszafordított felé,de én még mindig elfordítottam a fejemet.
-Nyugodtan nézz rám..Ne legyél már ennyire zavarban.-motyogta..Ezek szerint nem csak nekem nehéz a közelsége,egyből ránéztem..Elvesztem a szemeiben.Hihetetlen mennyire hamar meg lehet valakit szeretni..Próbáltam nem zavarban lenni,de nem ment..Aztán belegondoltam,hogy ő olyan más..Amikor velem van kedves,vicces,védelmező és ilyen csak akkor ha velem vagy Lysanderrel van..Én is teljesen más vagyok,amikor ott van mellettem..Most érzem magamon azt,hogy a jelensége frusztráló, irritáló,zavaró ám bár mégis melegséggel tölt el,ugyanakkor legyengít és megszelídít.Most nem mernék önmagam lenni,ha most ennem kéne,akkor a szám közelébe se tenném a kaját,mert nem merek előtte enni,sőt ha ránézek,vagy ő rám összeszorul a gyomrom.Én pedig az első napon hallgattam a többiekre,és arra,hogy ő egy bunkó paraszt,aki senkivel sem törődik..Aztán amikor a buszon voltunk az i más volt..Kedves,vicces..Én..Én..Szeretem..
-Ömm..Nekem..Most..Hát..Nekem..Mennem kell..-álltam fel,és indultam volna,de ő visszahúzott..
-Dehogy kell menned..-nézett félre.-Mi lenne,ha most az egyszer nem menekülnél az érzéseid elől?
Rájött volna?Nem hiszem..Abban ott helyben biztos voltam,hogy szeretem,és sok-sok mindenre képes lennék,ha most kérne tőlem bármit..Amíg ez a gondolatmenet átsiklott a fejemben ő is felállt,jelezve hogy indulásra kész,ha tényleg vissza akarok menni..De nem akartam,csak nem mertem ezt neki is mondani..Állítólag egy cselekedet sokkal több mindent mutat ki,mint egy szó,és több érzés van benne.Ennek a logikának a híveként,a szívemre hallgattam.A szívem pedig egyvalamit súgott..:Öleld,és soha ne engedd.Én pedig pont ezt akartam most a legjobban..Átölelni,és nem elengedni,úgyhogy mielőtt meggondoltam volna magam,cselekedtem,és amennyire tudtam,hozzábújtam.Ott álltunk perceken keresztül,engem pedig elöltött a melegség,miközben a karjaiba font.Nem tudom mennyi idei álltunk ott, percekig,másodpercekig,de nekem egy órának tűnt..Egy hosszú bő órának..Aztán megzavart valaki..
-Ez meg mit jelentsen?
Ott állt ő,egyik keze a csípőjén,másik a combja mellet lelógatva..Én meg ott abban a percben,nem akartam ott lenni.Az érzés ami ott volt,miatta most hirtelen szertefoszlott,és a gyengéd de erős melegséget,most a fagy és a vacogás váltotta fel..

 

Castiel kedves oldala..

-Én?Visszajöttem.Baj?-nézett a szemébe Ken.
-Ja.-vágta rá a vörös.
-Miért?Mi bajod van velem a kezdetektől fogva?Hozzád se szóltam.
-Az,hogy..-nézett oldalra,és pont ott álltam karba font kézzel.Csak néztem őket szúrós szemmel,majd a vörös hirtelen ránézett (azt hiszem) Lysanderre és min a ketten elindultak.Fogalmam sincs hová mehettek.Én pedig csak Kenre néztem kérdő pillantással.Hiába,még mindig elég jól ismer,levágta,hogy magyarázatot várok..
-Kétségtelen..Ki nem állhat..-mondta
-Miért?
-Honnan tudjam?-tárta szét a karjait Ken.-Ki vagyok én? Dumbledore? -erre felnevettem.
-Háát.Kitudja.Üljünk le.-mondtam,majd oda sétáltunk a padhoz.
Sophie csendben majszolta a szendvicsét és minket hallgatott.Kitárgyaltuk Castielt.Ken eléggé ronda dolgokat mondott róla,Sophie pedig mindegyik ilyen kijelentésre erőteljesen bólintott egyet,mintha igazolni akarná,hogy igenis így történt.Aztán,mivel a 2. óránk lyukas óra volt,és a másik osztálynak is,kijöttek Alexy-ék.Őket felismertem,mert első napomon Sophie eléggé aranyosan mutatta be nekem Alexy-t.Mosolyogva sétáltak oda hozzánk,majd köszöntek.
-Sziasztok.-villantották meg a szép ikerpár mosolyukat.
-Hello.-mosolyogtam rájuk,és mivel Sophie eléggé elmosolyodott,és lehajtotta a fejét,a könyökömmel oldalba böktem,hátha kicsikarok belőle valami köszönésfélét.
-Uhmm.Sziasztok.-mosolygott.
-Hallottátok?Castiel már megint alkotott.-mondta Armin
-Hogy?Mármint.Mit csinált?-kérdeztem.
-Amikor az ellenőrzőét visszakapta,kihúzta az intést az aláírással együtt..-mondta Alexy
-Ez nem normális..-mondta Ken,majd a szemét forgatva rám nézett-Hallod,te ugye nem barátkozol vele Ann?-erre mindenki felém fordult,Sophie,pedig csak a földet bámulta,mikor ezt meghallotta..Persze,hiszen ő tudja mi volt reggel..
-Háát..Én..-kezdtem bele.
-Ann..Nem barátkozhatsz vele!Ez egy nem normális alak!Megtilt..-kezdte de nem hagytam,hogy befejezze..Felhúztam magam kellőképpen..
-Mi az,hogy te megtiltod?!? Csak mert te,vagy ti nem vagytok jóban vele,az nem azt jelenti,hogy engem gyűlöl vagy tapló lesz velem..Mert képzeld,reggel,bármilyen meglepő tökre kedves és vicces volt!-néztem rá haragosan.
-De Ann!Jobb lenne ha abbahagynád!Én is itt vagyok!!Én nem vagyok elég jó barátod?Az én szavamra már nem adsz,hanem inkább egy olyan féreg szavára lennél kíváncsi aki képes lenne bármire?!?
-Elég volt Ken!Talán ismered minden oldalát,vagy szeretsz ítélkezni?Hagyd rám kivel barátkozok!Megváltoztál...És nem a jó irányba..Tudod,hiányzik a régi..Te..-mondtam,majd könnyes szemekkel felálltam és elmentem..Besétáltam a suliba és leültem a helyemre a teremben..Rádőltem a padra és elgondolkodtam..Nem bőgtem túlságosan,de zokogni zokogtam rendesen..Nem tudom meddig feküdtem a padon zokogva,de egyszer csak kinyílt a teremajtó,és a vörös lépett be rajta,én pedig a gyönyörű fejemet felemeltem..Gondolom,hogyan nézhettem ki..Letöröltem a szemem,mire ezzel végeztem ő pont odaért hozzám,és pedig a kezemet néztem..Mit ne mondjak.Eléggé..Piszkos lett.
-Hé..Jól vagy?-kérdezte,s közben leguggolt a padon elé,rátette a kezét a padomra és ráhajtotta a fejét, majd rám nézett.
-Igen..Persze..-próbáltam mosolyogni,de eléggé erőltetettre sikeredhetett.
-Hát,nem úgy látszik..-mosolygott.
-Tudod nem értem..Miért akar téged mindenki beállítani egy tahó baromnak..?-kérdeztem.Akarom mondani kijelentettem.Vagy valahogy a kettő között..Mind 1.
-Nem mindenkivel vagyok kedves..Aki nem érdemli meg azzal nem is leszek az..-mondta egyszerűen.
-Értem.Szóval mondhatni te vagy az egyik legutálatosabb személy a suliban?-nevettem fel félig.
-Ja.Kb.-mosolygott.-Na,gyere.Ne itt bőgj,mint egy zálogos tehén.Menjünk el valamerre.-monda,majd felhúzott a padomból.
-De..Öhmm..Iskola van.-néztem rá eléggé furcsán.
-Ja..És?
-Hát jó.-vontam meg a vállam,ezzel jelezve,hogy bele megyek a dologba.
Mikor átmentünk a suli udvarán,magamon éreztem Ken és Sophie tekintetét.Épp emiatt néztem oda.Ken szúrós szemekkel nézett rám,majd elfordította dühösen a fejét,mintha valami szörny lennék..Sophie pedig..Csak kedvesen elmosolyodott..De komolyan..Miért baj,ha valaki kedves velem,és én úgy vagyok vele,hogy ha kedves akkor miért ne lehetnénk barátok?Nem értem Kennek,ezen mi fáj..Elmentünk hozzám,utána hozzá,azzal az indokkal,hogy biciklivel megyünk a parkba..Mindketten felültünk a bringánkra és elindultunk a park felé.Szép lassan mentünk,de jó volt..Én legalábbis élveztem.
-Uhmm..Ken és te..-kezdtem de nem hagyta befejezni.
-Két külön faj..Egyébként meg..Egyszerű a történet.Elmondom,ha éppen tudni akarod.És azt is megtudod,hogy ő miért nem mondta el..
-Örülnék neki..-húztam el a számat arra a gondolatra,hogy Ken nem mondta el..Bezzeg a vörös elmondja..No comment..
-Hát jó,csak üljünk le egy padra..-mondta,mert közben odaértünk a parkhoz.
Kiválasztottunk egy jó kis padot,mert éppen az volt nekem szimpi..Mind 1.
-Na?-kérdeztem.
-Kezdjük ott,hogy egyáltalán nem fogom sajnálni,hogy tőlem tudod meg..De Ken 100% ig beléd van zúgva.Már általános óta.Hogy honnan tudom?Egyszerű.Régen eléggé jóban voltunk a kis kekszessel..Csak hát aztán volt egy pár dolog..Amikor megismert,mindig csak rólad magyarázott.Kezdtem unni a képét,és ezt meg is mondtam neki.Ezen felkapta a vizet,hogy lehetnék megértőbb is.Aha,csak hogy már lassan 6 egész hónapja hallgattam rólad össze vissza mindent.Aztán egyik nagy,amikor azt mondtam neki,hogy elegem van,hogy folyton arról az idézem "senkiről" beszél,akit nem is ismer,csak csodál..Mellesleg,akkor még nem voltatok jóban..Szóval aznap felpofozott.Eléggé felhúztam magam,és kicsit erősebben visszaütöttem.Ken kórházba került.Onnantól még volt egy pár erősebb vitánk..Azóta nem beszélünk.Aztán elment valami hülye katonai helyre,és visszajött..Rá se ismertem,aztán rájöttem..Mind 1.
-Hűű..-néztem magam elé.-Ken?Nem hittem volna hogy..
-Gondoltam.-nevetett fel.
-Úgy teszek,mintha nem is tudnám..-gondolkoztam,ezek szerint hangosan..
-Szóval az érzés kevésbé kölcsönös.-mondta
-Ja,valahogy úgy..
El sem hiszem..Szóval azért volt mindig olyan kedves..Bár sokszor megfordult a fejemben,hogy esetleg tetszem neki,se mindig sikerült valahogy kivernem a fejemből..Abból a kis szemüveges,alacsony,kekszes fiúból lett egy magas,helyes és nem szemüveges kekszes srác..Mondjuk lehet hogy helyes,de még mindig nem az én esetem.A gondolatmenetemet a vörös törte meg,egy vaníliás fagyival a kezében.
-Tessék.-adta a kezembe.
-Hűű,pont a kedvencem.-mosolyogtam,és elkezdtem enni.Ő csokis-meggyeset evett..
Csendben ettük a fagyinkat,és nézelődtünk..Elgondolkodtam Kenen,majd erről eszembe jutott Sophie,és az ahogyan Alexyre néz.Tökre úgy jön le annak aki ismeri,hogy szereti..Sőt..Lehet,hogy Alexy és észrevette már,csak nem akarja mondani,mert úgy van vele,hogy minek?Sophie majd elmondja ha akarja..A kérdés,hogyha esetleg tényleg tudja,akkor miért nem beszéli meg vele..Talán nem úgy érez mint Sophie?Még a hülyének is leesik,hogy kedves vele..És Armin?Azzal mi van?Az is tök kedves Sophieval..Mondjuk..Vele ki nem?Annyira szeretetre méltó kislány..Gondolkodtam ezeken meg még sok máson,amikor is egy hangra lettünk figyelmesek..
-Castiel?-kérdezte valaki,de nőies hangja volt..Biztos egy lány..Aha az..
-Bridget?-nézett oda a vörös.
-De rég láttalak..-mosolygott kedvesen.-Mesélj mi van veled?Hogy vagy?Történt valami érdekes?Várj csak..-nézett rám-Ő ki?-biccentett felém nem túl kedvesen...
-Egy barát.Miért baj?-kérdezte a vörös.
-Hát,akkor nem.-mondta,majd vállat vonva leült mellé.
-Ki mondta hogy szívesen látlak,és miért csak akkor nem baj,hogyha csak barát?-kérdezte már kissé idegesen a vörös.
-Jaj ne már..Ne mond már,hogy egy ici picit sem hiányoztam..?-kezdett bele
-Hmm..Had gondolkozzam.NEM!-mondta idegesen a vörös,a végét kicsit hangsúlyozta.
-Ezt csak azért mondod,mert ő is itt van!-mondta a lány,majd rám nézett,és kábé annyira rázott ki a hideg, mint még soha.Olyan gyilkos tekintettel nézett engem,mintha képes lenne beküldeni Rose Redbe..Brr..Nem szimpi a csaj..
-Te figyelj már-kezdtem..-Tőlem azt csinálsz amit akarsz..De..Ne előttem jó?Mert nem vagyok kíváncsi az olyan nyafogós libákra mint te..Találkoztam hasonlóval.Had találjam ki.Megcsaltad Castielt,vagy esetleg ő unt meg téged,vagy te őt.Most megláttad,eszedbe jutottak az együtt töltött pillanatok,percek,esték,vagy ahol még esetleg történt valami..Ugye?.És most hirtelen újra romantikázhatnékod van vele.Megértem,de ne itt,ne most és ne előttem.Kösz.-és mutattam hogy mehet innen a kezemmel.Ő durcásan felállt,megigazította a haját,és elsétált előttem..Engem pedig nem érdekelt.Castiel jó fej..Most pedig velem lóg.Lehet elmenni ha valami nem tetszik..Úgyhogy ezzel el is intéztem.
-Azta..Nem vagy kis pálya Annie.-mosolygott
-Hívj Annek.-kacsintottam,majd elnevettük magunkat.
Még fél órán keresztül beszélgettünk majd úgy döntöttünk,hogy vissza indulunk a sulihoz..Aha..Csak akartunk.Ugyanis a biciklimet valaki..Nem is tudom,hogy ki,de tönkretette.Szétszedte a láncát,így nem tudok most vele mit kezdeni.Castiel felajánlotta,hogy üljek fel mögé,és akkor majd úgy biciklizünk vissza a sulihoz.Rábólintottam,úgyhogy a biciklimet otthagyva(szegény bicajom..) felpattantam a vörös mögé,és elindultunk.Megint lassan haladtunk,már vagy 10 perce úton voltunk,amikor belegondoltam,hogy a vörös milyen kedves velem,elmosolyodtam.Ő pedig megérezte..
-Mi az?-kérdezte kedves hangon.
-Semmi-semmi.
-Hát jó..
-Miért vagy velem ilyen kedves..?-kérdeztem,de ő csak hallgatott..Majd hosszú percek múlva mikor odaértünk a sulihoz,megszólalt..Én már majdnem bent voltam a suliban,amikor utánam kiabált..Mivel ő nem jött vissza,inkább hazament..
-Mert bírtak..-kiabálta,majd elmosolyodva intett egyet,és elment..
Szépen lassan,az előbbi mondatán elgondolkodva bementem az osztálytermünkbe,és sok osztálytársam tekintetét éreztem magamon.Körbenéztem,majd egyszerűen leültem Sophie mellé,aki gyengéden rám mosolygott,én pedig viszonoztam.
-Te Sophie..Nincs kedved,ma nálam aludni?-kérdeztem
-Juuj.Ez nagyon jó ötlet!De igen persze!-ezután egész végig jó kedve volt..
Örültem neki,hogy legalább ő nem veszi rosszul azt,hogy a vörössel barátkozom..Igazi barát,pedig csak nemrég ismertem meg..Utolsó óra után,együtt mentünk el Sophiehoz a cuccaiért.Kedvesem bemutatott a szüleinek,mesélt rólam egy két dolgot,ami megjegyzem eléggé jól esett,mert csak jó dolgokat..Sophie mint már egy jó párszor említettem,nagyon aranyos,szép,szeretetreméltó okos lány,és jó barát..Elindultunk hozzánk.Amikor odaértünk,és beengedtem csodálkozott,hogy nincsenek szülők,szabályok bla bla..Igen..De azért magányos..Leültünk a földre és beszélgettünk,na meg eldöntöttük,hogy lent alszunk a nappaliban hálózsákkal,mert miért ne?Aztán ettünk,és felhoztam a témát..
-Te Sophie..Neked tetszik Alexy?-kérdeztem
-Hát öhmm..Hát..-láttam hogy kétségbeesett
-Nyugi,nekem elmondhatod.Barátok vagyunk.-mosolyogtam rá kedvesen,végül ő is elmosolyodott és elmondta.
-Igen..Általánosban ismertem meg,de csak az utolsó évben 8.ban. Azóta szeretem..De esélyem sincs nála..A fiúkat szereti..-húzta el a száját..
-Oh..Értem..És esetleg nincs arra lehetőség,hogy esetleg..Mind a két nemet szereti?-kérdeztem lágyan.
-Hát..Volt már barátnője korábban..Ha jól tudom..
-Na látod.-mosolyogtam-Akkor ne búsulj van nála esélyed nemde?
-Hát..Lehet.-mondta,majd megölelt.-Köszönöm,hogy segítettél ráébredni ennek a dolognak a pozitív oldalára Ann.Te vagy a legjobb barátom!-mondta.
Én először csak meglepődtem és nem öleltem vissza,csak néztem előre,aztán visszaöleltem..
-Hűű.Még nem volt legjobb lány barátom..De kezdem érteni milyen jó.-mondtam,mikor elengedett.
-Engem kiközösítettek..A kinézet..Tudod.-mosolyogva vállat vont.-Túlságosan is előítéletesek voltak velem..Pedig nem is ismertek..
-Igen te elég kedves lány vagy.:)
És kopogtak..Felálltam a földről,és nagy nehezen(elzsibbadt a lábam><) odasántikáltam az ajtóhoz.Amikor kinyitottam,nem számítottam rá,hogy ő áll ott..
-Te meg mit akarsz?-néztem rá,nem túl kedvesen..
-Hát én..

Tényleg visszatért?

  Mi a..Gondoltam magamban.Aztán felálltam a földről,mert a nagy nyomás miatt lezuhantam.Eléggé fájlaltam a lábam,és kiszakadt a harisnyám..Nagyon jó.Vehetek újat.
-Mi a francért húztál..-majd megláttam.-Hogy a..?
-Meglepődtél mi?-nevetett fel,és pedig szorosan átöleltem.Olyan rég láttam..Hihetetlen hogy újra itt van..Én csak álltam és öleltem..Rég szívtam be mélyebben az illatát..Nagyon hiányzott már.
-Hé.Na..Nem ér bőgni.-mosolyodott el.
-Hiányoztál ám.-ütöttem bele ököllel a vállába,szipogva.
-Nekem is te.-nevetett
-Megváltoztál.Már nincs szükséged a védelmemre..Nagyobb lettél,erősebb..És hol a szemüveged?
-Már nincs..-mosolygott kicsit csalódottan-Hogy,hogy itt.Úgy tudtam elköltöztetek.
-Igen de..Látod?Nem volt kinek elmondanom..Nem voltál itt nekem..Hiányzott a legjobb barátom..-néztem szomorúan Kenre.
-De már itt vagyok.Visszajöttem.És te is.Újra egy suliba fogunk járni,és nem lesz semmi rossz.Na mesélj.-mosolygott
-Oké.-én pedig elmeséltem neki azt,hogy milyen volt azután,hogy elment és hogy velem mi történt.Ott álltunk a buszmegállóban és csak meséltünk egymásnak mindenfélét.Néha nevettünk,néha visszaemlékeztünk..Néha pedig bekönnyeztünk.Már álltunk ott 1 órája,elment egy csomó busz.Úgy voltam vele,hogy engem nem vár haza senki,időm mint a tenger.Aha.Csak elfelejtettem,hogy ott van Castiel..
-Hé..Akkor nem jössz?-kérdezte odalépve hozzánk.
-Hát nem hiszem..Vagy..Átjössz Ken?-néztem kérdőn Kenre.
-Hm..-nézett az órájára-Ja.Miért is ne?-mosolygott
-Okés^^Akkor menjünk.Nézzétek!Jön is a busz.-mosolyogtam.Miért is ne mosolyogtam volna?Ennél jobb napom nem is lehetne.Hihetetlen..Csak álmodom..
-Hé..Annie..Jól vagy?-kérdezte Ken.
-Régen mindig Ann-nek hívtál..-néztem rá szomorúan.
-Igazad van.-ölelte át a buszon a vállamat,a vörös pedig minket bámult.Mikor leszálltunk a buszról,a vörös is ott szált le ahol mi.Meg is kérdeztem,hogy erre lakik-e.Kiderült,hogy 5 házzal arrébb mint én.Elköszöntünk tőle,majd felmentünk hozzám.Csináltam egy kis kaját,hoztam piát és leültünk a fotelemre.Miközben ettünk,ismét nosztalgiáztunk egy kicsit.Milyen volt amikor még mindketten itt laktunk..Általánosban..Majd mindketten elváltunk..Ő katonai suliba,én elköltöztem..
-Szüleid?-kérdezte
-Egyedül jöttem ide..Egyedül lakom.
-Áh..Értem..Már én is egyedül élek..-mondta
-Nem is olyan rossz az egyedüllét..Szerinted?
-Szerintem se.Jó hogy összefutottunk.-nevetett fel
-Igen,én is.-mosolyogtam.
Még beszélgettünk egy ideig.Aztán 6 kor elment.Mivel első napom volt,és házit nem kaptunk,ezért felmentem a netre.Olyan értesítéseim jöttek hogy:
Sophie Lais bejelölt.,Castiel bejelölt,Sophie írt az idővonaladra,Castiel lájkolta a profilképed,Ken bejelölt,Ken írt az idővonaladra,Ken lájkolta a profilképed,Sophie lájkolta a profilképed,Sophie hozzászólt a profilképedhez. stb..
Mindenkit visszaigazoltam,olyanokat is akiket csak 1 szer láttam a suliban.Csináltam magamnak vacsorát,megettem,majd olvastam egy kicsit.Végül álomba olvastam magam.

*Reggel*

Felkaptam egy ruhát,a tegnapit a mosógépbe dobtam..Ugyebár valaki,ezen elmosolyodtam, fellökött.Bepakoltam a táskámat és elindultam a suliba..Végig zenét hallgattam..Rockot..A Winged Skullt.Egyik kedvenc zenekarom.Felszálltam a buszra unottan,és leültem egy szabad helyre.Csendben utaztam, a buszon és 2 megálló után felszállt a vörös.Ránéztem,majd ki az ablakon.Nem nagyon érdekelt.Nem bunkó akarok lenni,vagy ilyesmi,csak többen mondták,hogy hanyagoljam.Pedig igazából nem is ismerem,és olyan mint én..Kitudja..Lehet,hogy jó fej..Ezen gondolkodtam,mikor valaki leült mellém.Hát igen..A vörös.Lazán kihúzta a fülhallgatóm a fülemből,és áttette az egyiket az övébe.Hülyén néztem rá,majd elmosolyodtam,mert olyan hihetetlenül hülye fejet vágott,hogy azt hittem lefejelem az ablakot.Elkezdtem nevetni.Mindenki engem nézet a buszon,és az idősebbek meg a fejüket rázták.Én pedig megállás nélkül röhögtem a hülye fején.Hihetetlenül hülyén nézett ki..De tényleg.
-Ez most komoly?-nézett rám
-Mi?-töröltem meg a szemem és hagytam abba a röhögést
-Hogy Winged Skullt hallgatsz..
-Igen.Miért baj?
-Nem csak..Nem hittem volna,hogy egy lány ennyire..Rocker..Mármint azt hittem,csak azt nem,hogy én találkozok egyel.
-Jájá szí.Értem-nevettem tovább,mert eszembe jutott.Nagy nehezen kimondtam,hogy min röhögök,de akkor már mindkettőnktől zengett a busz.Olyannyira nevettünk,hogy 2 megállóval mentünk tovább..Mikor észrevettem felkaptam a táskámat,és lefutottam a buszról.A vörös pedig utánam loholt.Futottunk a suliig,és pont csengetésre estünk be.Besiettem a terembe,de a folyosón összefutottunk Nathal..Eléggé rosszallóan tekintett ránk..Mintha nem tetszene neki,hogy vele lógok.Egyébként nem is olyan bunkó mint ahogy mondják..Bementem a terembe a vörössel a nyomomban,és leültünk a helyünkre.Kipirosodott arccal és szapora levegővétellel ültem le Sophie mellé,aki furcsán nézett rám.Én csak ránéztem és legyintettem egyet.
-Majd szünetben.-mondtam
-Hát jó.-vonta meg a vállát most már vidáman.Gondolom örült,hogy elmondom neki.
Az óra unalmas volt,megismertem a matektanáromat.Elég szigorú,már érem miért rajzoltak a dolgozatra.Óra végén bemutatkoztam neki,majd megindultam az ajtó felé.
-Hé,te ott!-kiáltott rám valaki,én pedig megfordultam.
-Hmm?-néztem rá a megszólítómra.Egy szőke,hosszú és göndör hajú lány volt gondolom a 2 barátnőjével.
-Mi a neved?-kérdezte lenézően
-Annie,barátoknak Ann.-mondtam furán.
-Aha jó.Mi közöd Castielhez?-kérdezte nyafogó hangon.
-És neked?
-Képzeld el sok!Leszállhatsz róla!-mondta enyhén dühösen.Na jó,idegbetegen,majd elviharzott mellettem a barátnőivel.Vállat vonva elindultam kifelé az udvarra.Leültem egy padra,majd leült mellém Sophie.Kérdőn néztem rá,és kivettem a fülhallgatómat a fülemből.
-Szia.-mosolygott
-Szia Sophie.-mosolyogtam vissza rá.
-Azt mondtad szünetbe elmondod.-nézett rám ijedten.
-Ja igen persze.A buszon leült mellém.Elég hülye képet vágott amikor meghallgatta a zenét amit hallgattam,én pedig röhögtem.2 buszmegállóval továbbmentünk véletlen a nevetés miatt és ezért késtünk.Ennyi.Amúgy meg nem is olyan gonosz.-mosolyogtam.
-Tényleg?-kérdezte kicsit meglepődve.
-Tényleg.
-Ez furcsa,senkivel sem szokott kedves lenni.Csak Lysanderrel..-gondolkozott el a hallottakon Sophie.
-Hogy-hogy?-kérdeztem
-Nem tudom.Nincs sok barátja..Biztos nagyon rossz lehet neki..
-Nem nagyon izgat.Nekem vannak barátaim.Te és Ken.-mondtam
-Tényleg?De jó-mosolyodott el.-Ki az a Ken?
-A másik új diák.Barna hajú,magas,jóképű fiú.
-Az?-nézett rám ismét meglepődve.-Honnan ismered.
-Régi barát.-mosolyogtam.
-Értem.
Oldalra fordítottam a fejem,és megláttam a vöröst és egy szürkés hajú különböző szemszínű fiút közeledni.Mögöttük pedig kicsit messzebb Ken jött felénk.Integettem mindkettőnek,majd Sophiera néztem.
-Mind jönnek.-mosolyogtam.
És akkor Ken és a vörös meglátták egymást és megindultak egymás felé..
-Mit keresel itt?-förmedt rá a vörös..


Ennyi mára.Alul jelöljétek,hogy folytassam e vagy ne..Köszönöm.:))

Prológus.

 Hello.Annie Greece vagyok.Minek soroljam a hülyeségeket.Elég az életem eddigi része röviden nem?De..Na hát tessék..:A kiskorom borzalom volt..A szüleim vitatkoztak mindenen,ami szóba került..Mindenen.Sokszor verekedtek,olyankor repült minden.Váza,tányér,távirányító,telefon..Ami a kezükbe került.Majd elkezdtem felnőni és amikor már elértem a 16. évemet megelégeltem a mindennapos vitákat,dobálózást és verekedést.Kijelentettem hogy elköltözöm.Összepakoltam a cuccaimat,lesétáltam a lépcsőn és a szüleimmel találtam szembe magamat.Anyám sírva kért hogy ne menjek,de én menni akartam.A kezembe nyomott elég pénzt egy házra,bérletre,kajára és hát a taxira..Aznap elmentem egy másik városba a lakásomhoz.Kifizettem a volt tulajnak,és bepakoltam.1 óra múlva megjöttek a költöztetők.Sokáig tartott kipakolnom..Este lettem kész,és fáradtam dőltem le a kanapémra majd körbenéztem.Hihetetlen hogy rávettem magamat..Ez a ház csodálatos de így egyedül üres.Nem mondom hogy szegények voltunk,az úgy hazugság lenne.Apám ügyvéd,anyám egy 4 csillagos étterem vezetője.Jó a behozatal..Minden hónap végén küldenek nekem pénzt,amíg munkába nem állok.Vagyis 2 éven keresztül.Holnap elmegyek az új sulimba beiratkozni..Új élet,új ismerősök,új terep..Egy másik világ..Legalábbis számomra.Mind 1,lefekszem aludni a holnapi nap úgyis hosszú lesz.

*Másnap*

 Gyomorgörccsel keltem ki az ágyamból reggel.Felkaptam egy ruhát,nem volt kedvem válogatni..Tökre lefoglalt az a kérdés ami már tegnap óta a fejemben kattogott..Vajon ma megváltozik minden?Mától minden jobb és jobb lesz?Én ebben reménykedtem.Gyorsan megreggeliztem és elindultam az új iskolámba.Mikor megérkeztem megláttam az iskolámat.Nagy betűkkel volt ráírva : Sweet Amoris Gimnázium.Vettem egy nagy levegőt és izgatottan beléptem az ajtaján.Nagy volt a nyüzsgés,mivel 7:45 kor estem be.Össze - vissza kapkodtam a fejem mert fogalmam sem volt merre kéne mennem..Na jó..Szedd össze magad Ann!Odamész valakihez és megkérdezed hol vagy az igazgatói!Most!Elindultam,de belementem valakibe.Szegénynek kiszóródott a tancucca és az egész a földre hullott.
-Ó istenem,annyira sajnálom nem akartam!-kaptam a szám elé a két kezem,majd lehajoltam segíteni neki.
-Dehogy,semmi-mosolygott.Olyan aranyos volt.Rózsaszín haj,szivárványos ruha..Ha nem lenne a kedvenc színem a fekete,és hallgatnék rockot,most talán és is így néznék ki.Visszamosolyogtam.
-Tessék,és tényleg bocsi hogy kivertem a kezedből..-mondtam
-Á semmi..Új vagy itt?-kérdezte még mindig mosolyogva..Ez a lány valami irtó aranyos..
-Hát..Igen..Most költöztem ide..Annie vagyok,de hívj csak Ann-nek.-mosolyogtam
-Hűű oké.Megmutatom merre kell menned,nehogy eltévedj és egy mogorva alaknak menj neki,aki kevésbé tolerálja ha neki mennek.-nevetett
-Oké, köszönöm.-mosolyogtam-Ez célzás volt?
-Hát úgy is mondhatjuk.Van egy eléggé gonosz fiú a suliban..Nem nagyon ismerek olyat aki kedvelné..Került..A neve Castiel.Vörös a haja.Fel fogod ismerni..
-Hát jó,ha te mondod.
És megérkeztünk egy ajtóhoz.Megnéztem.3 szó volt ráírva nagy betűkkel:DÖK.
-Uhmm..Nem az igazgatóiba kéne mennem?
-Nem.Nataniel dolga ezzel foglalkozni.Az igazgatónőnek csak a dokumentumaidat kell majd leadnod.
-Oké,értem.Köszi.És még egyszer bocsi.-mosolyogtam.
-Ugyan nincs mit.-legyintett-Amúgy én Sophie vagyok!Remélem találkozunk még-mosolygott majd továbbment ..Gondolom órára.Én visszafordultam az ajtóhoz,majd egy nagy levegő után bekopogtam rajta.Nem nyitották ki,nem szóltak hogy mehetek.Még csak egy hangot sem hallottam.Gondoltam hátha alapon benyitok.Lenyomtam a kilincset de zárva volt.Na most meg mi a fenét csináljak?Ismét körbenéztem és egy szőke hajú srácot láttam felém közeledni,mappával a kezében.Mikor odaért hozzám mosolyogva megkérdezte:
-Szia,a beiratkozás miatt jöttél?
-Szia,igen..Azt mondták ide jöjjek,de zárva..-mondtam kétségbeesetten.
-Igen,általában becsukom amikor nincs bent senki..Nem szeretem ha kutakodnak odabent.Amúgy Nataniel vagyok.A dök elnök.-nyújtotta a kezét mosolyogva.Én pedig kezet fogtam vele.
-Én pedig Annie..Barátoknak Ann.-mosolyogtam.
-Azt hittem,hogy te is olyan vagy mint Castiel,de elfelejtettem,hogy nem szabad ítélkezni első látásra.Pedig nagyon kedves vagy.
Elgondolkodtam egy pillanatra azon,hogy vajon milyen lehet ez a Castiel,hogyha ennyire utalják..Biztos görény..De mint Nataniel mondta,ne ítélkezzünk első látásra.Vagy hallásra..Mind 1.
-Köszönöm.-mosolyogtam,majd betessékelt a terembe.Megbeszéltünk mindent,aláírtam a lapokat amiket kellett.Elmondta hogy a 9.b-be fogok járni és hogy óvakodjak Castieltől.Még szerencse,hogy sulikezdés után 2 héttel jöttem..Így nem kell sokat pótolnom.Megérkeztünk az osztályom ajtajához.9.b terem.Ez lesz a termünk.Oké.Memorizáljuk.A szívemet a torkomban éreztem dobogni,nyeltem egy nagyot,és benyitottam.Mindenki engem bámult.Ahogy körbenéztem,megpillantottam Sophie-t,aki mosolyogva integetett,majd az átlósan mögötte ülő vöröst.Gondolom ő volt Castiel.Óvatosan végigmért,én pedig amikor ezt észrevettem,felvontam a fél szemöldököm,ő pedig elkapta a tekintetét.
-Oh.Hát megérkezett?-nézett rám a tanár,én pedig csak bólintottam egyet.
-Rendben hát.Osztály.Ő itt Annie Greece.Nemrég költözött ide,és ide fog járni,veletek egy osztályba.Fogadjátok őt szeretettel,és ha kérhetem,legalább ne az első napom mutatkozzatok be..-sóhajtott fel az ezek szerint osztályfőnökünk.-Annie..Kérlek foglalj helyet ott hátul,Sophie mellett.Kedves lány,jól elleszel mellette.-mosolygott rám biztatóan az ofő.
Hátrasétáltam,a vörös pedig végig bámult.Szépen leültem a helyemre,és rámosolyogtam Sophie-ra.
-Rendben.-sóhajtott az ofő.-Azt állítja a matematika tanárotok,hogy szinte mindenki rajzolt a dolgozatra egy szereplőt a sponge bob-ból..Mit tudtok erről?-én pedig kuncogtam
-Mrs.Greece.Szerintem ez nem vicces.A dolgozatok így mind romlottak egy jegyet.Mire volt ez jó?Megmondaná valaki?
-Elnézést tanár úr..Szabad?-hangozz fel a kérdés a hátam mögül
-Persze..
-Szerintem az osztályunk,csak viccesebbé,izgalmasabbá tette ezzel a mindennapokat,nem értem,miért nem lehetne egy ilyen kis vicces elnézni nekünk..Legközelebb ráírjuk mi a bajunk a matek tanárral rendben?Hátha az viccesebb lesz..-jelentette ki szemrehányóan a vörös,majd leült.Az egész osztály röhögött
-Na idefigyeljen!Nem beszélhet így egy tanár jelentében,de még a háta mögött sem egy másik tanárról,vagy magáról arról aki maga előtt áll!Biztosíthatom magának az intést!És most pedig..-folytatta volna,de éppen kicsengettek.Mindenki összeszedte a cuccát és elindult szünetre.Én is elindultam,de valaki megbökött.
-Sikerült elintézni a papírokat?-kérdezte Sophie mosolygós arccal.
-Igen,persze.Már csak átnézik hogy jó e minden,utána pedig le kell adnom az igazgatónőnek.
-Okés elkísérjelek majd?-kérdezte kedvesen
-Hát,megköszönném-mosolyogtam rá.Elképesztően aranyos ez a lány.Hogy lehet valakiben ennyi kedvesség?Nem is értem.Ezen törtem a fejem,mikor megszólított valaki.
-Tessék itt vannak a dokumentumok.Átnéztem,és semmi hiba nincs benne.-adta át Nataniel a lapokat.
-Oké,köszönöm.-vettem el tőle,észre vettem hogy oda jött volna a vörös,de mikor észrevette Natanielt,akkor továbbment.
-Juj,akkor gyere Ann^^.Ugye szólíthatlak Annek?-nézett rág kétségbeesetten Sophie.
-Persze.-mosolyogtam rá.
-Oké^^Köszi^^
Elindultunk az igazgatóiba.Odafele végig mutogatott,hogy ki kicsoda,majd egy kék hajú,hasonlóan fura öltözetű fiúhoz jutottunk.Kedvesen felénk mosolygott,Sophie pedig a lábát pásztázta elpirulva.Mikor elment felnézett,majd hátrapillantott.
-Ő pedig..Alexy.-mosolyodott el.-Armin ikertestvére.Kedvesek és barátságosak,megéri velük barátkozni.
-Értem.-Én pedig csak megpróbáltam memorizálni a neveket az arcokkal,de már tele voltam információval..Végre odaértünk,ezalatt 15!! embert mutatott be..Ez nekem sok.Bekopogtam az igazgatóiba,az igazgatónő pedig ajtót nyitott.
-Á,Sophie.Látom összebarátkoztál az új diákkal.Megmondanád a nevedet kedves?
-Persze.Annie Greece vagyok.-mosolyogtam-Itt vannak a dokumentumok.Nataniel gondosan átnézte,nincs benne hiba.
-Köszönöm kedveském.Örülök,hogy Sophieval barátkozol.Nagyon kedves és aranyos lány.-mosolygott rám.-Várj egy picit.Ezt össze kéne kapcsolni..Nincs egy gémkapcsotok véletlenül?
-Öhmm..Nekem nincs..-komorodtam el.
-Nálam van tűzőgép..-vette elő Sophie,majd összetűzte a lapokat.
-Köszönöm.Most menjetek.Az utolsó óra elmarad,mert a tanárotok hiányzik.
-Rendben.Viszont látásra.-mondtuk,majd elindultunk összeszedni a cuccunkat.
Mikor végezte,elköszöntem Sophietól,majd kiléptem az ajtón.Hallottam,hogy a nevemet mondják.Mármint a becenevemet.
-Szia.Merre mész?
-Öhhm..Arra..-mutattam a buszmegálló felé.
-Szuper.Én is.-rántott egyet a vállával a táskán majd megindult.-Nem jössz?
-De..Persze..-forgattam a szemem..Majd megindultam..Mikor odaértem mellé megálltam és vártuk a buszt,akkor hirtelen valaki elhúzott onnan..


Eléggé rövidre sikeredett,de ez csak a bemutató,nem terveztem hosszúra.Remélem tetszik!:))Alul jelöljétek,hogy folytassam-e,vagy ne.Köszönöm.:))
-

-