A legrosszabb nap

Az idő csak úgy elrohant felettünk. Itt volt a szünet, a szilveszter, a bulik, na meg hogy újra suliba kell menni. Lehet, hogy egy gimis lány szájából ez furán hangzik, de már egy kicsit vártam. Úgyis régen láttam az én kis vöröskémet. Persze, nem történt semmi a szünet alatt,de hiányzik az állandó piszkálódása. Ahogy a suliban pakoltam a helyükre a könyveimet,egy kar hátulról megragadott és doromboló hangon kérdezgetett: - Szia Cica, van gazdád? - most erre mit mondjak. Castiel szilveszter óta ezt csinálja... Fájdalmas emlék, ne szakítsuk fel a sebeket. Rögtön kellett válaszolnom. - Van, és nem szereti a patkányokat - kifordultam kezei közül, majd kajánul vigyorogtam rá. Hamar lehervadt az arcomról, mert láttam, hogy a vörös aggodalmas képet vág. - Tényleg? - hebegte. Mellkason vágtam, majd morcosan néztem a szemeibe. - Még jó, hogy nem!!! - szóltam rá ingerülten. Percekkel később becsöngettek. Bevágódtam a padba, Ken mellé. Úgy óra felénél Ken elkezdte böködni a kezem. Először finoman, majd egyre erősebben, végül már a sípcsontomat célozta meg. Halkan felnyüszítettem, majd mogorván néztem kajánul villogó zöld szemébe. Kérdőn néztem rám. - Jobban vagy? Mert ha nem, akkor tudod, hogy... - Hagyjatok már ezzel!!! És nem. Nem hagytak. Mindig mindenki,aki ott volt azon a szilveszteren tudott a dologról. Elég kínos volt... Futva indultam haza. Szememből potyogtak a könnyek, a hideg miatt pedig hamar rászáradtak a bőrömre. Nem bírtam tovább. Otthon előkaptam egy lapot, és leírtam, mit érzek. Aztán beszkenneltem, és terveztem elküldeni mindenkinek. Mindenkinek, aki ott volt vagy valami módon tudomást szerzett róla. De mielőtt elküldtem volna, visszanéztem a videót. Igen, videó készült az ott történtekről. Ahogy egyre közeledtem a végéhez, az ujjam teljesen lecsúszott a "küldés" gombról. Én is hibás voltam. Én is belementem. Én cselekedtem rosszul, és amikor visszakaptam, nem ellenkeztem... Bűnös vagyok én is. Annie Greece, akit mindig fegyelmezett lánynak hittek, egy fekete báránnyá vált. Kitöröltem az üzenetet, és könnyeimmel küszködve ledőltem aludni.